A sajtótájékoztató elején Marwijk nyilatkozott a csapatban jelenleg uralkodó hangulatról, a válogatott mai illetve holnapi napjáról:
„Ugyanolyan csendesek és nyugodtak vagyunk, mint mindig. Ugyanazt a felkészülést követjük, a játékosoknak ez a megnyugtató, a megszokott. A mai nap folyamán elmentünk egy parkba, érdekes dolgokat láttunk” - nyilatkozta mosolyogva a holland mester. „Nagy a várakozás mindenkiben. Az idő nagyon lassan halad. A mai edzésen picit labdázunk majd, hogy szokják a játékosok az itteni légkört. A hosszú indításainkat szeretnénk gyakorolni, erre kell fektetnünk a hangsúlyt, és szeretnénk nyugodtak maradni.”

A spanyol válogatottról kezdetben a következőket mondta:
„A csapatnak nyugodtnak kell maradnia. Minden csapat ellen ennek stimmelnie kell, a spanyolok ellen pedig végképp szükség van erre. Nagyon fókuszáltnak kell lennünk egy olyan csapat ellen, mint Ők. Mentálisan tökéletesen felkészültnek kell lennünk. Pontosan kell koncentrálni. Ami mellettünk szól, hogy mind a 23 játékos fitt és alig várja már a mérkőzést.”

Van Bronckhorst is elmondta, mit gondol, mi lehet játékuk kulcsa a La Roja ellen:
„Ha magas labdákkal játszunk, az hasznos lehet. A Jabulani másképp viselkedik, mint ahogy általában a labda szokott, így ez előnyös lehet számunkra."

A holland csapatkapitány pályafutása utolsó mérkőzésére készül. Az ezzel kapcsolatos érzéseiről is beszélt:
„A kötődés megvan köztünk Puyollal, Xavival és a többiekkel. Sms-eket váltottunk az egész torna során. Főként mikor már körvonalazódott, hogy egymás ellen vívjuk a döntőt. Nagyon jó lesz, de ezen a meccsen nem számit hogy barátok vagyunk-e vagy sem. Számomra nagyon különleges hogy bajnok lehetek. Az pedig hab a tortán, hogy egy VB-döntőben tehetem ezt, világbajnok lehetek. Nagyon büszke vagyok erre.” 

A középpályás kitért arra is, hogy mekkora álma válna valóra a trófea megnyerésével:
„Gyerekkorom óta világbajnok akarok lenni. Olyan játékosoknak sikerült ez, mint Maradona vagy éppen Dunga. Nagy álmom, hogy mint csapatkapitány először emeljem fel a kupát. Először vihetnénk haza, Hollandiába a serleget.”

Ezután az újságírók, riporterek kérdései következtek.

5 héttel ezelőtt gondolták volna, hogy itt lesznek a Világbajnokság fináléjában? (ti. Robben akkor sérült le a Magyaroszág ellen mérkőzésen egy sarkazást követően)
Marwijk mosolyogva: Mi történt öt héttel ezelőtt?

Majd komolyra fordítva a szót: Robben azóta gyorsan felépült és ez a fontos. Minden rendben van vele, azóta pedig menetelünk előre.

Mennyire fontos, hogy támadó szellemben játszanak és ne hátrahúzódva, védekezve?
Marwijk: Ez egy nagyon rossz kérdés, már hazai újságíróknak is elmondtam többször. Magunkat akarjuk adni, a magunk játékát játszani.

Olyasmit érhetnek el, amit még a 70-es évek nagy holland válogatottjainak sem sikerült. Ez teher vagy inkább pozitívan hat a csapatra?
Marwijk: Nem hiszem, hogy különösebben motiválni kell a játékosokat egy világbajnoki döntő előtt. Csak meg kell nézzük, hogyan léptünk évről-évre előre. Azonban még nem értünk el semmit. A döntő még hátra van. Az elődöntőben 3-1-nél végiggondoltam ezt, azonban most nem lehet ezzel foglalkozni, nincs erre idő.

Ha megnyerik a trófeát, Sneijder hova kerülhet, nőni fog a kereslet iránta, nagyobb elismertségnek fog örvendeni?
Marwijk: Világklasszisok közé kerülhet, ez nem vitás. De én csak a saját játékosaimmal foglalkozom. Ha nyerünk, akkor természetesen a játékosok is többet fognak érni.

Mi az ami Hollandiának és Spanyolországnak megvolt a torna során, míg másoknak nem?
Marwijk: Két nagyon jól szervezett társaságról van szó. Képesek szép focira és nagyon stabilak. Azt hiszem a két legjobb csapat jutott a döntőbe.

Számit-e hogy Pedro vagy Torres kezd a ibériaiaknál?
Marwijk: A maximumra készülünk. Megvan az ötletünk hogy ki játszik és ki nem. Nem mondom meg hogy kire számítunk.

Hogyan fognak játszani, milyen stratégiát választanak majd?
Marwijk: Ezt a játékosaimnak fogom elmondani, nem Önöknek.

Milyen érzés világbajnoknak lenni? (mint utóbb kiderült a válogatott vezetője családi körben Világbajnok nevezetű kártyajátékot szokott játszani, amelyben legutóbb nyert)
Marwijk: Nagyon jó információkkal rendelkezik. (a választ ennyivel ki is merítette)

Először veszt részt döntőben, vannak különleges érzései?
Marwijk: Nem. Hihetetlen dolog a futball legfontosabb versenyének döntőjében lenni. Ez nagy dolog. Mind nekem, mind a játékosoknak. Nagyon fontos. De úgy tekintek rá, mint egy normális mérkőzésre egy normális versenyen.

A spanyolok szépen játszanak, de nem szereznek sok gólt ezen a Világbajnokságon. Mit gondol erről?
Marwijk: Sokszor mondtam már, hogy Spanyolország az elmúlt évek egyik kiemelkedő válogatottja. De ezen a tornán elmaradnak a legjobbjuktól. Ha csak az utolsó meccsüket nézzük, ez meglátszik. De az végső, legfontosabb meccs előtt járunk, itt már nem kell sok gólt lőni, ha egyet lő valamelyik csapat, az eldöntheti a mérkőzést. Mind a két csapatban vannak játékosok, akik eldönthetik a játékot. Nálunk is, náluk is.

Van Bronckhorst: Ahogy az edző is elmondta a spanyolok az egyik legjobb csapat az utóbbi években, de önbizalommal megyünk neki ennek a meccsnek. Az ember nem játssza, hanem nyeri a döntőt. Úgy megyünk oda, hogy hiszünk abban, hogy nyerhetünk. 

Mind a két csapat hasonló labdatartó és támadó focit játszik.
Marwijk: Két éve vagyok holland szövetségi kapitány. Nem gondolkoztam eddig azon, hogy Spanyolország ellen hogyan játszunk, nem kellett még erre tervet kidolgoznom. Mindent megteszünk a győzelemért. Saját játékunkat akarjuk játszani. Tiszteljük az ellenfelet, de nem tartunk tőlük. Tele vagyunk önbizalommal.

Hollandia általában jobban játszik a második félidőben. Végzetes lehet, ha az első félidőben nem játszanak jól, esetlegesen hátrányba kerülnek?
Marwijk: Amikor 1-0-ra vezetett Brazília ellenünk a negyeddöntőben, akkor boldog voltam, hogy csak ennyivel. Remélem, hogy holnap nem ez lesz, de ha igen, akkor se lesz nagy baj.

Most játszik először a Soccer Cityben a holland válogatott. Szerencsét hozhat ez?
Marwijk: Nem hiszem, hogy a stadion befolyásolja, hogy hogyan alakul majd a mérkőzés. A legfontosabb hogy maximálisan koncentráljunk a meccsre. És a hit, hogy meg tudjuk nyerni ezt a mérkőzést.

Nem a tradicionális nagycsapatok kerültek a döntőbe, mint például Brazília, Anglia vagy Németország. Hogyan vélekedik erről?
Marwijk: Mi vertük meg a brazilokat, a spanyolok pedig  a németeket győzték le. Azt hiszem mindenki tanúsította, hogy helye van a döntőben. A spanyolok talán szebben játszottak. De mi is tudunk és remélem ezt meg is tudjuk majd mutatni. Lehet a spanyolok vesztettek egy meccset, de szebb volt a játékuk, ezt el kell ismerni.

Látszik, hogy jól érzik magukat.  Mennyire fontos a csapatszellem? Illetve mit gondol az egyéni teljesítményekről?
Van Bronckhorst: Fontos hogy az ember hogy kezeli a súrlódásokat, mikor 6 hetet kell együtt tölteni. Sokszor vettem észre, hogy amikor a pályán kívül megértik egymást a csapattagok, akkor a pályán is könnyebben boldogulnak. Sokszor feltűnt már, hogy ha valamely csapatban vita van, akkor ez a pályán is kiütközik… A csapatban mindenki ugyanolyan fontos. Ha a mai futballt nézed, akkor mindenki egyenlő, mindenki számít. Nem lehet egyedül vb-t nyerni. A kispadon ülők is fontosak. Az eredmény szempontjából az a fontos hogy a csapat együtt hogyan produkál.