Butragueño a Real Madrid ificsapataiban tanulta meg a labdarúgás alapjait, majd 1984-ben felkerült az első csapat keretébe. Csapattársaival, Rafael Martín Vázquezzel, Míchellel, Miguel Pardezával és Manolo Sanchis-szal éveken át kulcsszereplője volt a klub sikereinek, az öt játékos "La Quinta del Buitre" (Öt Keselyű) néven vált közismertté. Ezek az évek a Real Madrid történetének egyik legsikeresebb korszakát hozták: Butragueño hat bajnoki címet, két spanyol szuperkupát, két UEFA-kupát és egy ligakupát nyert - ráadásként az 1990/91-es évadban a La Liga gólkirálya lett. Legnagyobb sajnálatára azonban az 1984-es EB-ezüstérmes csapatban hiába volt kerettag, nem lépett pályára.

Miután 11 évet a Realnál töltött, Mexikóban folytatta pályafutását, az Atlético Celayánál. 1998-ban ettől a klubtól vonult vissza. Sportmenedzseri pályára lépett, az USÁ-ban tanult, majd egy ideig vezetőként tért vissza a Realhoz, amikor Florentino Pérez lett a klub elnöke. Miután Pérez tavaly visszatért a klubhoz, Butragueño is újra munkába állt, az intézményi kapcsolatokért felelős igazgató posztját tölti be.

- Sokféle különböző tennivalóm akad a munkám során. A feleségem mindig mondta, hogy ha visszavonulok, több idő lesz a családomra, de éppenséggel inkább egyre kevesebb van.

Butragueño büszkén emlékszik vissza arra is, hogy a spanyol válogatott mezében 69 fellépése alatt 26 gólt szerzett.

- Egy Wales elleni meccsen mutatkoztam be a spanyol válogatottban, 3-0-ra győztünk, és az egyik gólt én szereztem. Egészen a meccs végén, gyors összjáték után történt, Rafael Gordillo adta a gólpasszt. Varázslatos érzés a válogatottban debütálni. Nincs is nagyszerűbb elismerés egy játékos számára, mint a hazáját képvselnie, és - ha elég szerencsés - pályára lépni egy Világbajnokságon. Nincs is ennél jobb.

A kiismerhetetlen cseleiről és gólérzékenységéről ismert Butragueño szerencsés volt: nemcsak egy, de két VB-n is részt vehetett a spanyol válogatottal. Az első VB-je a számunkra igencsak rosszemlékű mexikói volt, 1986-ban - a Keselyűnek ez hozta meg a világhírt.

- Az volt a pályafutásom csúcspontja, a legtöbben innen emlékeznek rám. Bejutottunk a nyolcaddöntőbe, ahol Dánia várt ránk, az egyik legjobban védekező csapat, az egyik favorit. Az első félidő után ők álltak jobban, de egy hibájuknak köszönhetően visszajöttünk a meccsbe. Újra átvették a kezdeményezést, de gyors ellencsapásokkal kiütöttük őket. Négy gólt lőttem, ami hallatlan dolog volt, soha nem gondoltam volna ilyesmire egy VB-n. Ez felülmúlta a legvadabb álmaimat.

Ennek a fantasztikus négyesnek köszönhetően Butragueño második helyen végzett a VB góllövőlistáján.

- Kicsit furcsán éreztem magam. Nem voltam egy nagy gólzsák, de szerencsém volt aznap, és kaptunk két büntetőt. Ez egy egyszeri alkalom volt. A meccs után Michael Laudruppal cseréltem mezt, és a mezét még mindig őrzöm otthon. Édesapám, aki jövendőbelimmel ott állt a nézőtéren, extázisban volt. A föld felett járt, de én teljesen nyugodt maradtam.

A következő körben végetért Spanyolország menetelése: Belgium büntetőkkel jutott túl rajtuk. Négy évvel később, az 1990-es olaszországi VB-n Jugoszlávia parancsolt megálljt a La Rojának a nyolcaddöntőben.

- Nem játszottam túl jól aznap, bárcsak többet tudtam volna segíteni a csapatnak. Volt egy fejesem, de nem járt sikerrel.

A Keselyű soha nem vesztette el hidegvérét a pályán, érhette bármilyen csalódás: Butragueño pályafutása alatt egyetlen piros lapot sem kapott, és sárgát is mindössze öt alkalommal mutattak fel neki.

- Hiszek abban, hogy a játékosoknak csak arra kell összpontosítani, hogyan segíthetnek a csapatukon, semmi másra. Mivel pedig így álltam hozzá, soha nem kerültem összetűzésbe az ellenféllel vagy a játékvezetővel. A figyelmemet és a képességeimet a győzelemre összpontosítottam.

A taktikusság és az önuralom, mely egykor jellemezte, ma is lerí munkájáról, amelyet szeretett klubja képviseletében végez. Máig is a csapat jelképe, gyakran feltűnik kommentátorként, szakértőként. Akad azonban egy hely, ahová a Keselyű nem szeretne landolni: az edzői pad.

- Soha. Elbűvölő munka, de egyben kegyetlen is. Emellett kihívás nap nap után, ilyesmivel más foglalkozásnál nem találkozunk. Mélyen tisztelem az edzők munkáját, sőt, egyre jobban, ahogy látom, milyen nehéz is a dolguk.

A Keselyű pályafutása számokban:

Emilio Butragueño Santos (1963. július 22., Madrid)

Klubjai: Real Madrid (1981-95; 341/123), Atlético Celaya - mexikói (1995-98; 91/29)

Válogatott mérkőzések: 69

Válogatott gólok: 26

Nemzetközi eredmények:

Világbajnokság:

- Negyeddöntő (1986) 
- Nyolcaddöntő (1990)

Európa-bajnokság:

- Második hely (1984)
- Csoportkör (1988)

Klubsikerek:

- 6 spanyol bajnoki cím
- 2 UEFA-kupa
- 2 Spanyol Kupa
- 3 Spanyol Szuperkupa
- 1 Pichichi-díj (spanyol gólkirály)
- 1 Spanyol Ligakupa
- 1 Copa Iberia
- 1 Division 2B bajnoki cím a Castillával (Real Madrid B csapata) 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.