Hírek : Jesús Pereda utolsó nyilatkozata a Szövetségi Rádióban II. |
Jesús Pereda utolsó nyilatkozata a Szövetségi Rádióban II.
repens 2011.09.28. 12:40
Az RFEF.es a tegnap elhunyt Jesús Peredára emlékezve közölte az egykori csatár utolsó rádiós nyilatkozatában elhangzottakat. Az interjú zárórésze.
- A válogatott mellett 8 éven át a Barcelona alapembere is volt.
- Az 1961-62-es szezonban érkeztem a Barcelonához, a csapat kupadöntőig jutott Európában a Benfica ellen. Jó néhány remek képességű fiatal játékos gyűlt össze, akik pótolni tudták a távozó nagy neveket.
- Paradox módon mégis a Real Madridban mutatkozott be. Emlékszik?
- A Jaén ellen debütáltam. Alfredo di Stéfano a meccs előtt odajött, hogy biztasson: "Nyugi. Ha rosszul játszunk, hárommal nyerünk, ha jól játszunk, akkor öttel vagy hattal." Remekül sikerült a bemutatkozásom a csapatban.
- Di Stéfano volt a legjobb játékos a spanyol foci történetében?
- Nagyon nehéz őt felülmúlni. Alfredo mindenütt ott volt, ha rávezette a labdát a védelemre, csak egy fal tudta megállítani. Nagyszerű volt edzőként is. Senki sem olyan sokoldalú, mint ő. Ő maga egy darabka futball.
- És Ön, milyennek tartja a képességeit?
- Gyors játékos voltam, erős lábakkal, mindkettővel tudtam lőni, technikailag elég jó voltam, jól kezeltem a labdát, jól lőttem a szabadrúgásokat, büntetőket... És jól láttam a pályán.
- Az Athletic Bilbao egyik játékosa volt a példaképe...
- Igen. Canito (Nicanor Sagarduy Gonzalo, legendás baszk focista - szerk.) a szülővárosomban nyaralt. Egy délután a téren röplabdáztam, és odaszólt nekem: "Hé, kölyök!" Egy életen át ő maradt a példaképem. Pár évvel később a Copa del Generalissimo sorozatban játszhattam ellene, ami életem egyik legnagyobb élménye volt.
- Milyen volt a foci abban az időben?
- Sokkal inkább egyéniségközpontú volt. A minőségi játékosok vezették a csapatot. Most sokkal inkább a közösség számít, gyorsabban jár a labda, korábban nekünk sokkal több volt a területünk.
- Amikor szögre akasztotta a csukát, edző lett, és 1992-ben a nagyválogatott padjára is leülhetett...
- Sok-sok éven dolgoztam a Szövetségnek, ahol remekül éreztem magam. Két alkalommal vezethettem a nagyválogatottat: először Luisito Suárez betegsége miatt ugrottam be Albánia ellen a Betis pályáján, másodjára pedig Valladolidban az USA ellen Vicente Mierát helyettesítettem.
- Mit mondana a mostani válogatottról?
- Egészen fantasztikus képességű játékosok alkotják, és csapatként is kivételesek. Szívüket-lelküket adják a csapatért, gondoljunk csak Xavira, Puyolra, Iniestára... Ez teszi ilyenné a spanyol csapatot.
|