Jorge Vilda:

- Nagyon örülök ennek a győzelemnek. Hihetetlen dolog ez Spanyolország számára, sorozatban másodszor sikerült elnyernünk a címet. Nagyon fontos volt számunkra ez a győzelem, mert remélhetőleg több megjelenési lehetőséget ad majd a női focinak a spanyol médiában, és több fiatal lány érez ösztönzést a labdarúgás iránt.

Az első félidőt egész jól ellenőrzésünk alatt tartottuk. Franciaország igencsak feljött a második félidőben, de sikerült megszereznünk a győzelmet a meccs utolsó lövéséből. A végéig teljesen kiegyensúlyozott volt a meccs, mindkét csapat jól játszott, ám kioltották egymást, és egyetlen apró részlet jelentette csak a különbséget. Örülök neki, hogy a javunkra szólt ez a részlet. A kapusunk, Noelia Gil nagyon magabiztos volt ma, és Ivana Andrés is átjátszhatatlan volt. Egyértelmű, hgy Alba Pomarest is ki kell emelni a győztes góljáért, de ez a győzelem az egész csapat közös erőfeszítésének jutalma.

A kezdetektől kemény dolgunk volt, a selejtezőkön is, és az elsődleges célunk a döntő tornára való kijutás volt. Így aztán a tornagyőzelem nagyszerű érzés a megtett hosszú út végén.

Paco Rubio:

- A foci kegyetlen sportág - kegyetlen volt a németekkel az elődöntőben, és kegyetlen volt velünk a döntőben. Spanyolország tartotta a labdát, és nem tudtuk a saját játékunkat játszani. Azok a játékosaink, akik máskor a játékunkat szervezik, ma nem voltak képesek erre. Talán fáradtak voltunk a csütörtöki meccs után.

A csapat egy pozitív tapasztalattal lett gazdagabb, ami még sokat segíthet nekik, de szörnyen fájdalmas elveszíteni egy döntőt, hisz az emberek csak arra a csapatra emlékeznek majd, aki az első helyen végzett. Másfél éve együtt vagyunk, kár hogy ilyen keserű szájízzel kell elválnunk egymástól. Emlékezni fognak erre, és remélem, folytatják a munkát, gyűjtik az ehhez hasonló tapasztalatokat, és játszanak még más tornák döntőjében is.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.