- Megváltoztatta az életedet, hogy világbajnok lettél?

- Különösebben nem. Sokkal inkább az, amikor megszületett a fiam! A VB lehetőséget jelentett számomra, hogy még egy fokkal magasabb szintre jussak. Az, hogy del Bosque végül meghívott, nagy önbizalmat adott nekem. Mindig hálás leszek neki. Magánemberként azt jelentette, hogy megváltozhat az a kép az emberek fejében, akik nem is ismernek, hogy én egy furcsa és ellentmondásos személyiség vagyok. Nem is tudom, honnan származik ez a gondolat, hisz soha egyetlen csapattársammal sem volt semmiféle problémám. Meg akartam mutatni, hogy csapatjátékos vagyok, és mindenben segíteni akartam. Szerencsés vagyok, mert megismerhettem Ochotorenát, újra együtt dolgozhattam Reinával, és felfedezhettem egy olyan Casillast, aki addig ismeretlen volt számomra.

- Megmagyaráznád, ezt hogy érted?

- Felfedeztem, hogy ő egy kivételes képességű kapus. Más a TV-n keresztül látni, mint ha előtted áll. Azt mondhatjuk, hogy nagyon jó. De soha nem volt lehetőségem vele dolgozni, és az edzések azok, ahol vlójában meglátod egy labdarúgó képességeit. Iker mély benyomást tett rám... Az erejével, a magabiztosságával... És egy nagyszerű srác. Kiváló csapatot alkottunk, ő, Pepe, Ochoto és én. Köszönöm nekik, a VB amellett, hogy a cím megszerzése elégedetté tett, azzal az érzéssel is gazdagított, hogy folyamatosan tanulok. Mivel nem számíthattam arra, hogy pályára lépek, próbáltam segíteni minden egyes edzésen, és ez jobb kapussá tett, mert most már képes vagyok azok szemszögéből is látni a dolgokat, akik nem játszanak, egy másik szerepkörből, ami viszont éppoly kielégítő. Ebben az értelemben a VB segítette a fejlődésemet.

- Másképp néznek rád, többre értékelnek most, hogy világbajnok lettél?

- Igen, minden szempontból. Ismétlem, a VB-nek köszönhetően sok ember, aki nem ismert korábban, elfelejtette azt a hamis képet rólam, hogy furcsa és ellentmondásos ember vagyok. Meg akartam mutatni, hogy csapatjátékos vagyok, és mindenben segíteni. És úgy érzem, ez sikerült. Sokan, nemcsak a csapattársaim, megváltoztatták a véleményüket rólam. De ugyanolyan vagyok és ugyanolyannak látom magam. Nem megyek oda senkihez azzal, hogy "Hé, én VB-címet nyertem, és te?" Amikor meglátom a VB-trófea másolatát otthon, jó visszaemlékezni azokra a napokra. De nem szeretek arra figyelni, amit megnyertem. Jobb arra figyelni, amit újra meg akarsz nyerni. A sikerrel való megelégedettség nem jellemző rám.

- Szoktál szörfözni.

- Amikor csak lehetőségem van rá. Nyáron a feleségem már tudja, hogy olyan helyre fogunk menni, ahol erre módom nyílik. Idén Bonaire-re megyünk, a Holland-Antillákra, és persze elmegyek Fuerteventurába is, hogy találkozzak a barátaimmal. De előtte még jön egy teljes hónap, ami tele van kihívásokkal. Szóval, igen, imádok szörfözni, szeretem az óceánt... De a hegyeket is. Szeretek kapcsolatba kerülni a természettel, élettel tölt meg.

- Ezért nevezted el a fiadat Dylannek, ami walesi nyelven annyit jelent: "a tenger fia".

- Igen, ezért. Ő egy jelenség. Gyermekorvosnál voltam vele, amikor Iniesta küldött egy üzenetet, hogy menni fogok a VB-re. Ő az én szerencsehozó tündérem! Meccsnapokon az anyja feladja rá a Barça-mezt, és bár még mindig nagyon kicsi, már kiabálja: "Barça, Barça, Barça!" Szeret a stadionba járni. A Barçának szurkol mindhalálig, akárcsak az apja.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.