- Miért hagytad ott a Valenciát?

- Mert a klubnak szüksége volt erre. Ilyen az élet... Jól éreztem ott magam, és nem akartam elmenni, de a klub helyzete megkövetelte. Komoly tőkeinjekciót jelentett, amire nagy szükségük volt. Mindig lépésről lépésre élem az életem, azt hiszem, ideje volt továbblépni.

- És miért a Manchester City következett?

- Mert nagy érdeklődést mutattak irántam... Gyorsan el akartam intézni. Nagyon érdekes ajánlatot tettek, jó klub, és nem kellett sokat gondolkodnom. Mindenki egyetértett. Nagyon elégedett vagyok.

- Milyen a klub tulajdonosa, Mansour bin Zayed sejk?

- Nem tudom. Soha nem láttam és soha nem beszéltem vele.

- Ha meg kellene határoznod a manchesteri mindennapjaidat, hogyan tennéd?

- Egy csomó meccs, egy csomó nyugalom. Az életem Manchesterben nagyon nyugodt. A kertvárosban lakom. A kevés szabadidőmet otthon töltöm, vagy a városban sétálok. A legnehezebb része az alkalmazkodásomnak a hideg volt, mivel a hőmérséklet egyészen más, mint Valenciában... De minden más nagyon jó és kényelmes.

- Többre értékelnek világbajnokként? Jobban tisztelik a spanyol játékosokat?

- Nem, csak egy játékos vagyok, és egyénileg értékelnek. Senkit nem ítélnék meg arról, hogy ők micsodák, vagy mit értek el, sokkal inkább arról, hogy ő egyénileg milyen. Engem is így értékelnek, egyénileg.

- Mi tette rád a legmélyebb benyomást, mióta Angliában élsz?

- A nyugalom. Ez valami hihetetlen. És a labdarúgás iránti szenvedély, ami csodálatos. A britek nagyon kedvesek. Kezdetben csak a latin nyelveket beszélő játékosokkal beszéltem, és Touréval, aki beszél spanyolul, de most már jobban bírom a nyelvet, és nagyon jól kijövök az angolokkal, mindenkivel...

- Beníteznél a játékosok angolul beszéltek az öltözőben. Hogy csinálja Mancini?

- Úgy beszélhetünk, ahogy akarunk.

- A VB-t kezdőként kezdted, és cserejátékosként fejezted be. Az Argentína elleni barátságos meccs óta nem voltál a kezdőcsapatban. Milyen érzés ez számodra?

- Jó, elégedett vagyok. Nem kérdezősködök, mikor játszom, és akkor sem, mikor nem játszom. Elégedett vagyok azzal, hogy a válogatott keret tagja lehetek, mindig a legnagyobb örömmel jövök. Ez egy kitüntetés, és mindig reménykedek, hogy játszani fogok, de rengeteg vetélytársam akad, és megértem, ha az edző valaki mást részesít előnyben. 45 meccsen játszottam, és sokszor kezdőként. Elégedett vagyok. Fontosnak érzem magam, hisz megkapom a behívót. Úgy érzem, részese voltam a sikereknek, és sok gólt szereztem. Elégedett vagyok, mert úgy érzem, amikor lehetőséget kaptam, hogy játsszak, hozzátettem a magamét. És remélem, továbbra is így tehetek. Ha ez lehetséges, akár már holnap is.

- Miért van olyan nehéz dolga mostanában a válogatottnak?

- Nem csak mostanában, azt hiszem, már az EB óta. Az ellenfelek behúzódnak, így pedig nem könnyű.

- Nehéz fejben felkészülni az olyan meccsekre, mint a holnapi?

- Nem, ha a válogatottba jössz, az különleges ösztönzőerőt jelent.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.