A La Roja landolását követően első útjuk János Károly királyhoz vezetett, majd a la Moncloa-ra egy fekete busszal érkeztek, ahol már spanyol szurkolók ezrei várták a bajnokokat.
A csapatot Zapatero miniszterelnök és egy szellemi sérült fiatalember várta. A csapat felsorakozott mögéjük, a trófeát pedig ezúttal nem az Aranykesztyűs Casillas, hanem
a kisfiú emelhette a magasba.
A válogatott ezután a közönség elé lépett, ahol hatalmas üdvrivalgás fogadott minden egyes játékost.

Iker Casillas és a Királyi család gyermekei, Leonor és Sofía

A válogatott és a Miniszterelnök Úr

A téren többek is nyilatkoztak, így Vicente del Bosque foghatott először mikrofont. A válogatott edzője a következőket mondta:
"Köszönjük a Miniszterelnök úrnak, hogy fogad minket. Ez az egyik legjobb hely, hogy megköszönjük az összes spanyolnak hogy velünk volt.
Köszönjük. De legelső sorban a spanyol labdarúgó családnak szeretném megköszönni."

A trénertől a spanyol hálóőr vette át a szót:
"Üdvözlök mindenkit! A jelenlévőket, az elnököt. Nagyon szerencsés vagyok, hogy én képviselhetem a csapatot csapatkapitányként.
Nagyon nehéz most kifejezni magamat.Nehéz úgy kifejezni, hogy érzem, láttom, hogy nagyon sok gyermek van itt, de köszönöm mindenkinek aki itt van, és azoknak is, aki a tv előtt ül és ült. Köszönök mindenkinek mindent. Viva espana!"

Ezután Zapatero következhetett:
"Gratulálok a világbajnokoknak és Spanyolországnak ehhez a történelmi pillanathoz, és szeretnék ennek a 23 játékosnak és a szövetségnek, a szakmai stábnak, mindenkinek köszönetet mondani. Ezt 23 játékos szerezte, de minden spanyol egyesült mögötte. Ennek köszönhető, hogy a világ tetején állnak. Ők nyerték, de valamennyi spanyol emberhez hozzá tartozik. Természetesen azon játékosokhoz is, akiknek nem sikerült a nagy álom de ugyanúgy megdolgoztak érte. Ők nyertek, és azért mert ők voltak a legjobbak. Nyertek, mert tisztán és megfelelő hozzáállással játszottak. Jó emberek kívül-belül, a pályán és azon kívül is. Ismerem a kapitányt, Ikert, aki nagyon jó munkát végzett Robbennel szemben. (mosolyog)
Ismerem a kapitányt és minden más játékost is. Ő is és minden más játékos minket, egész Spanyolországot képviselt.
És szeretnék még egy embert kiemelni, akire mindenki emlékezni fog. Iniestát. Nincs tisztességesebb játékos, mint Ő - folytatta a miniszterelnök, miután a spanyolok éljenzése alábbhagyott. Annyit szeretnék még mondani, hogy Vicente nagyon becsülünk téged,
a határozottságodat és hogy ennyire kézben tartottad ezt a csapatot. Most a cél, hogy megvédjük ezt a trófeát, ezért kell dolgozni,
mert további nagyon sok címet akarunk még. Előre, védjük meg a címünket."

Ezt követően Iniesta kívánt szólni, azonban erre sokáig nem kerülhetett sor, miután a szurkolók hosszas percekig skandálták nevét.
Végül csak sikerült pici csendet teremteni a nagy ünneplésben, és a döntőt eldöntő spanyol is szóhoz jutott:
"Ha ezt tudtam volna nem lövöm ezt a gólt - mondta mosolyogva. Én is szeretnék mindenkinek minden támogatást megköszönni.
Nagyon boldog vagyok hogy tagja lehetek ennek a csapatnak és valóban ez a trófea mindenkié."

Paul, a polip a Királyi Palota előtti téren is hódít

A csapattagok ezt követően a nyitott tetejű fekete buszhoz mentek, amely szálította őket az egész városon keresztül. A busz oldalán egy hatalmas spanyol mez és a következő felirat volt olvasható: "Világhódítók".
A buszon kezdetben csak Torres volt jelen, majd szépen lassan csatlakoztak hozzá csapattársai. A hangulat fergeteges volt. A játékosok folyamatosan viccelődtek, ugráltak, integettek.
A busz tetejére felrepülő ereklyéket pedig sorban látták el autogrammal, majd dobták vissza a szurkolók sorai közé. A korábban már említett szellemi sérült fiú is jelen volt, kezdetben Xavi, majd Bosque vette szárnyai alá.

Az út során a játékosok keze soha nem volt üres. Mindenki egy piros aluminium dobozzal (valószínűleg sör) állt a tetőn, és ünnepelt. Többször sörlocsolásba torkollot az örömük.

Természetesen a nemzeti színű lobogók sem maradhattak el. A busz elején egy spanyol és egy asztúriai zászló díszelgett. Torres, majd később Ramos lobogtatott egy spanyol zászlót, fekete bikával a közepén. Sőt előkerült egy "Világbajnok" felirattal és az Atletico Madrid címerével ellátott zászló is Torres hátán.
De nem csak a zászlók tetszelegtek nemzeti színben. Ramos, Fabrégas, Villa és még páran az út során beszereztek piros-arany-piros színű fejfedőket is.
Persze a VB-i trófea sem maradhatott el, Casillas végig a magasba tartotta, hogy mindenki lássa.

Ramosék többször próbálkoztak a karmesteri szereppel. Először csitítani, majd ütemet adni próbálkoztak az út során mellettük elterülő szurkolói tömegnek. Sokszor nem jártak sikerrel, ám igazán élvezték.
Nem csak ők tüntek ki "ökörségükkel". Xavi egyik kezében telefonnal, másik kezében sörösdobozzal ugrált a kamerának, míg Piqué puszikat dobált a közönségnek. Capdevila pedig egy óriási, felfújható Chupa Chups nyalókával püffölte a busz oldalát.

A csapat legtöbb tagja egyébiránt "Világbajnokok" feliratú polóban tetszelgett, míg Ramos és Arbeloa saját mezüket viselték.

Az egész úton a válogatottra biztonsági őrök, rendőrök vigyáztak. Azonban különösebb rendbontás nem volt, sőt, a szurkolókat még csak kordonnal sem kellett az út során elzárni, nyugodt körülmények között zajlott az egész országot megmozgató esemény.

A hangulat, mint az a felvételeken is látszott fergetegesre sikerült. És még mi minden történhetett a Királyi Palota előtt. Sajnálatunkra ezt már nem követhettük nyomon, azonban így is picit átérezhettük, hogy mekkorra ünnep köszöntötte a tegnap történelmet író spanyol válogatottat.

Az Eurosport az adás közben több nyilatkozatot is leközölt. Íme néhány közülük:

Egy szurkoló fiatalember: "Nagyon boldog vagyok hogy megélhettem ezt a pillanatot."

Iniesta nagypapája is megszólalt: "Ez egy igazi álom, amely valóra vált."

Az El País egyik munkatársa: "Ez egy történelmi dolog. Ez a generáció megérdemelte ezt a sikert."

Fernando Ruiz, Eurosportos közvetítő jelentkezett be a Királyi Palota előttről és készített interjút Isidore San Jose-val a Real Madrid korábbi játékosával,
Vicente Del Bosque egykori csapattársával:
"Évtizedek óta vár Spanyolország erre a trófeára, nem volt könnyű, nehéz mérkőzéseken van túl a válogatott.
Mindneki számára fontos ez, nem csak a csapat, hanem az ország számára is. Nagyszerűen játszottak, elégedettek vagyunk velük. Uraltuk a meccseket,
a labdát állandóan birtokoltuk. Még nagyobb érdem, hogy ezt egy Európa bajnok csapat vitte véghez. Büszke vagyok Vicente tevékenységére,
csapattársak voltunk. Sok kritika érte, de ezeket tökéletesen tudta kezelni."
San José beszélt Paul-ról is kissé viccelődve: "Nagyon fontos szerepe volt, mi biztos nem főznénk meg."
Az NSZK ('70-es években nagy sikereket vittek véghez) és Spanyolország viszonyáról: "Ez egy fiatal együttes, amely megnyerhet még sok-sok tornát. Akár túl is szárnyalhatják a '70-es évekbeli németeket.
A játékról és a csapatról: "Ez az egy passzos játék megfelelő. A legfontosabb az volt hogy hetet lőttünk, de csak kettőt kaptunk. Iker nagyon fontos eleme az együttesnek. 29 éves, és továbbra is bizonyította hogy első számú, ehhez nem fér kétség.
Iniesta jelenleg a legjobb három közt van. A másik kettő is spanyol (a neveket elhallgatta). Azt hiszem a kulcs az az, hogy hittek végig magukba. Még akkor is ha nehezen indult. Megtehették volna, hogy az első meccs, vereség után változtatnak,
de nem tették, hittek magukban. Nem kételkedtek abban, hogy így is véghez tudják vinni céljukat.
Bosque egy olyan fontos egységet sugároz. Nincsenek botrányai. Bizonyította már korábban is hogy képes a problémákat megoldani. Hitt a játékstilusban, hitt a játékosaiban.

János Károly király szavai:
"Ez egy fantasztikusan megható nap. A győzelem nagyon meginditotta az egész nemzetet. Az egész nép lélegzetvisszafojtva figyelte. Az egész nemzet akarta, hogy ez a csapat VB legyen.
Nagyon boldogok vagyunk, hogy meghódítottátok az egész világot, és valóra váltottátok az álmainkat."

Arséne Wenger
Spanyolokról: "Azt mondhatjuk, hogy a legjobb csapat nyert. A jó felfogást képviselő csapat nyert. Olyan csapat nyert, amely az első meccsét elvesztette, ebből is látszik milyen jók
is ők, hiszen egy ilyen vereség után tovább tudtak menni, és bajnokok lettek."
Hollandokról: "Először fordult elő velük, hogy a védekezésre épitettek, és ezt követően akartak támadni. Túlságosan a védekezésre, és a spanyolok megállítására
öszpontositottak. Nem tudták megmutatni mit tudnak. Nehéz egy olyan csapat ellen játszani, mint Spanyolország, hogy egyszerre jól is védekezzenek és jól is támadjanak.
Szervezésről: "A VB sikeres volt. Azonban a játékszinvonalról mindenkinek megvan a véleménye. A teher hogy valaki kiesik a VB-ről az rosszul jöhet ki.
Hiszen ezzel óriási veszteség érheti a nemzetet. Nagyban mutatja ezt a 3. helyért játszott mérkőzés, igaz ott már nem volt akkorra a tét, a teher."
Játékosokról, csalódásokról: "Nagyon sok nevet lehetne említeni. Vannak akik nem az előzetesnek megfelelően teljesitettek: Rooney, Messi, Cristiano Ronaldo. Korábban estek azonban ki. De nem számit, hogy mekkorra tehetség vagy
az egész csapat számit."
Végül a VB-ről való emlékeiről: "Azt gondolom hogy ez a torna kulcsa lehet a videotechnologiának. Arról is el kell gondolkoznunk hogy hogyan ösztönözzük a csapatokat, játékosokat, hogy támadóbb felfogásban játszanak.
Sokan nézik a futballt, szükség van arra, hogy őket is kiszolgáljuk, számukra is élvezetesebb legyen."