Luis Milla:
- Kettőből az egyik célunkat elértük ma este - kijutottunk az olimpiára és döntősök vagyunk -, mostantól pedig a címért harcolhatunk. Szerencsére korábban játékos voltam, és tudtam, hogy ki kell tartanunk a végéig. Ha tovább harcolunk, azt néha a sors meghálálja. A meccs soha nem ér véget a záró sípszóig, ahogyan most sem.
Sok játékos helyezkedett el a pálya középső részén, és jól játszottunk, de nem elég veszélyesen. Így aztán behoztam Diego Capelt és Jeffren Suárezt, hogy a védők mögé kerüljenek és többször jussunk el helyzetekeig. Pontosan ez történt, és azt hiszem, igazságos eredmény született.
Mindig is azt mondtam, hogy a padon ülő srácok hozzáállása remek - még akkor is, ha nem játszanak, készek beállni és új lökést adni. Azért cseréltem, mert úgy gondoltam, képesek segíteni, mert a cserék magabiztos fiúk. Mindenki láthatta a csapat erejét és egységességét, amikor a többi cserejátékos odafutott ünnepelni a második gólt a csapattársakkal.

Georgij Kondratyev:
- Mindent megtettünk ezen a meccsen, amit csak tudtunk. Majdnem célt értünk - csak pár perc hiányzott. Balszerencsénkre nem sikerült kitartanunk a végéig, mégis büszke vagyok a játékosaimra. Nem hibáztathatom őket, mert ma nagyon nehéz ellenféllel kerültünk szembe. A játékosaink a hazai bajnokságban játszanak, míg a spanyolok a spanyol topligában, ami hatalmas különbség.
A játékosaim tökéletesen megvalósították az eltervezett taktikát. Ismertük a spanyol válogatottat és a játékstílusukat. Felészültünk belőlük. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen csapat ellen, mint Spanyolország, nem lehet támadó futballt játszani, így elsősorban a védekezésre koncentráltunk. A terv szépen működött 89 percen át, de aztán az utolsó percben gólt kaptunk.
A végén egyszerűen nem tudtunk figyelni. Először hagytuk elmenni a szélsőjüket a vonal mellett, aztán hagytuk a csatárukat, hogy bevigye a döntő találatot. Ez csak koncentráció kérdése.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.